Vegyünk egy 27 ágyas takaros panziót a tó partján, mindössze 20 kilométerre Budapesttől. Adjunk hozzá békét, csendet és néhány óra nyugalmat. Válasszunk egy dátumot, nem kell, hogy távoli legyen. Még az sem, hogy hétvége. Húzzuk elő a régi bőröndöt az ágy alól és pakoljuk bele mindazt, ami a tavas-kacsás veresegyházi díszlethez kell: némi gúnyát, fürdőruhát, papucsot, esetleg pecabotot.

Mi más is kéne, amikor ott megvan minden? Van pihe-puha ágy ropogós ágyneművel, terasszal, kerti bútorral. Van tiszta fürdő zuhanyzóval, törölközővel, samponnal, tusfürdővel, hajszárítóval. Ha melegségre vágyunk, bemegyünk a szaunákba.
Ha túlfűtött lesz a hangulat, lehűtjük magunkat a bárban. Megfőzetjük magunkat a vas üstben, ha pedig éhesek leszünk – mert azok leszünk, bármikor kérhetünk ennit és innit. Vadat, halat, mindent, ami jó falat.